Építész vagyok, 15 éve tervezek. Eleinte épületeket, mostanában vállalkozásokat. Mikor vállalkozni kezdtem a mentoraim arra buzdítottak, hogy a vállalkozási terveimet is vessem papírra. Kicsit értetlenül néztem, hiszen 30 évesen még remek memóriával rendelkeztem, de profi akartam lenni, leírtam és leírom azóta is minden évben. Részletesen, pontosan, adatokkal és számokkal.
Hiszen honnan tudnád, hogy elérted-e a célodat, ha nincsen jól meghatározott cél?
A cél mellé persze rajzolok térképet is. Ez az üzleti tervem. előre kitalálom, leírom, hogy milyen úton fogok célba érni. Sokkal könnyebb a vállalkozás labirintusát év elején felülről megrajzolni, mint év közben benne kóvályogni. Így pontosan tudom, hogy mikor tértem le az útról és hamarabb vissza tudok találni, elég a munkámat végezni, a térkép szerint haladni a célba.
2009. január elsején ezt írtam a panyizsuzsi.hu blogjára:
…úgy illik, hogy ma a 2009. év terveiről írjak. Őszintén szólva vissza kell fogjam magam. A üvegékszereken kívül po l és egy web szerkesztővel, no meg egy általános profi titkárnővel. Azonban hogy a tényeknél maradjak, most 2009-et írunk és Magyarországon vagyunk, szóval idáig az álmok…
Ma este, mikor megjelenik ez a blogbejegyzés, egy étteremben ülök, ahova néhány embert meghívtam. Ők a panyizsuzsi márka webfejlesztője, jogásza, könyvelője, marketingese, bloggere és a grafikusa. Ők a panyizsuzsi CSAPAT!
Én idén is leírtam már a céljaimat és a térkép is készen. Neked vannak leírt terveid?
4 válasz
A fail faster blogon valamikor megkérdezték, hogy hogyan képzelem el magam 25 év múlva. Akkor leírtam egy képet, ami előttem volt. Nekem egy ilyen van a fejemben, hogy hova akarok akkor érkezni – és azt gondolom, hogy így vagy úgy de eljutok oda. Nincs pontos térkép a fejemben még erre az évre se, de azt gondolom, hogy ha fókuszálunk valamire, akkor az út oda vezet előbb vagy utóbb. Éppen ezért nekem nem annyira működik a nagyon pontos tervmeghatározás (vagy behatárolás),mert szerintem ha nagyon ragaszkodunk egy előre leírt tervhez, akkor esetleg a rugalmasságunkat veszítjük el, ami esetleg pont elvezethetne a kívánt állapotba. Szóval nekem inkább a keretek meghatározása működik úgy, hogy legyen benne elég mozgástér és spontaneitás.
Jutka, ez is egy megoldás!
Én azért javaslom, hogy a 25 éven belül tegyél le kisebb mérföldköveket, hogy legyen hol megállni, megpihenni és kicsit ünnepelni!
Ez az ünneplés és pihenés jó ötlet 🙂