Magánszemélyként kétféleképpen folytathatunk gazdasági tevékenységet: egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánszemélyként.
Jelen fejezetünkben ez utóbbit vesézzük ki részletesebben.
Mit is jelent az adószámos magánszemély fogalma?
Adószámos magánszemély az a személy, aki nem egyéni vállalkozó, viszont adóköteles bevételszerző tevékenységet végez. Nagyon fontos tisztában lenni azzal a szabállyal, hogy adószámos magánszemélyként csak és kizárólag olyan tevékenységet folytathatunk, amely nem rendszeres és nem üzletszerű. Emellett figyelnünk kell arra is, hogy bizonyos tevékenységeket csak vállalkozói igazolvány birtokában folytathatunk.
Sajnos egyértelmű előírás nem nagyon van az adószámos magánszemélyek tevékenységére, valamint az üzletszerűség, pláne a rendszeresség fogalmainak meghatározására. A határok nagyon elmosódottak és nem egyértelműek. Ezért nagyon körültekintően kell eljárni, ha ezt az alternatívát szeretnéd választani. Azt javaslom, előtte mindenképpen tájékozódj az adóhivatalban, valamint mindenképpen kérd ki egy könyvelő, adótanácsadó véleményét a saját esetedre vonatkozóan!
Meglátásom szerint, amennyiben egy webáruházban kínálod eladásra a termékeidet, ahol azok folyamatosan láthatók, akkor az a rendszeresség és üzletszerűség fogalmát egyértelműen kimeríti. Ha azonban művészként időnként kiállításokon veszel részt, vagy mondjuk rendelnek Tőled alkotást, abban az esetben megfelelő lehet számodra az adószámos magánszemély intézménye.
Kinek érdemes ez a formát választania?
Akik csak ritkán, eseti jelleggel végeznek gazdasági tevékenységet, a tevékenységük nincsen sem engedélyhez, sem vállalkozói igazolványhoz kötve, van máshol biztosítási jogviszonyuk (van munkahelyük). Tipikusan oktatók, művészek, bérbeadók részére jelenthet ideális megoldást az adószámos magánszemély intézménye.
Előnyei: az egyéni vállalkozással szemben itt nincs helyi adó fizetési kötelezettség. Egyszerűbb nyilvántartási előírások.
Hátrányai: korlátozottabb költségelszámolási lehetőségek (pl. nem számolható el értékcsökkenés), rendszeres gazdasági tevékenység végzésére nem alkalmazható.
Hogyan lehet ezt a dolgot elindítani?
A lakóhelyileg illetékes APEH ügyfélszolgálatot kell felkeresni, ahol is ki kell töltsük a 09T101 számú nyomtatványt. Ezen a nyomtatványon kell többet között kiválasztanunk a jogviszonyt (pl. hogy munkaviszony mellett fogjuk-e végezni az adószámos tevékenységünket), a költségelszámolás módját, valamint az áfa adózási módot is. Ezután ott helyben megkapjuk az adószámunkat, aminek birtokában már tulajdonképpen számlázhatunk is.
Milyen adózási tudnivalókat kell szem előtt tartanod?
Először is nézzük a személyi jövedelemadót: az adószámos magánszemélyként szerzett bevételeidről évente egyszer, az év végi adóbevallás keretein belül (ugyanazon a nyomtatványon, amin pl. a munkabéredet és az egyéb, magánszemélyként szerzett bevételeidet is bevallod) kell számot adnod. Ez a jövedelmed is összevonás alá eső jövedelemnek számít, tehát az adótábla szerinti 18 ill. 36 %-os adókulcsok vonatkoznak rá.
A másik terület az áfa. Ha a tervezett bevételed éves szinten nem fogja meghaladni az 5 millió forintot, akkor érdemes az alanyi adómentességet választani, amikor is a bevételeid után nem kell áfát fizetned, nem kell időszakonként bevallást benyújtanod, de természetesen a beszerzések után nem igényelheted vissza az áfát.
Mi alapján tudod kiválasztani a költségelszámolási módot?
A bevételeidnek azonban nem a teljes összege után kell adóznod. Kétféle módszer közül választhatsz:
- Tételes költségelszámolás: a tevékenységedhez szükséges beszerzésekről, szolgáltatásokról saját nevedre számlát kérsz, és ezek összegét levonod a bevételeidből. Amekkora összeg a költségek levonása után marad a bevételeidből, az lesz az adóalapod, ami után fizetned kell az adót.
- 10 %-os költséghányad levonása: amikoris nem gyűjtögeted a számlákat, hanem a bevételeid 10 %-át tekinted költségnek, és a fennmaradó 90 % lesz az adóalapod. Ezt az alternatívát akkor érdemes választanod, ha olyan jellegű a tevékenységed, amely nem túl költségigényes (pl. oktatás, bérbeadás, szolgáltatás), és a tételes költségek előre láthatólag nem fogják elérni a bevételeid 10 %-át.
Ha viszont olyan tevékenységet folytatsz, ahol jellemzően magasabbak a költségek, mint a bevétel 10 %-a, (pl. az iparművészeti tevékenységek lehetnek ilyenek, ahol elég magasak az anyagárak), akkor inkább a tételes költségelszámolást ajánlott választani.
Milyen járulékfizetési szabályok vonatkoznak az adószámos magánszemélyekre?
Amennyiben az adószámos magánszemélynek az innen származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2009-ben ennek összege: 71.500 Ft) havi összegének harminc százalékát (21.450 Ft-ot), ill. naptári napokra annak harmincad részét, akkor a bevétel után társadalombiztosítási járulékot is kell fizetni. A 29%-os társadalombiztosítási járulékot azonban nem az adószámos magánszemély, hanem a megbízó fizeti (abban az esetben, ha a megbízó, megrendelő vállalkozó).
Hogyan kell számláznia az adószámos magánszemélynek?
A bevételeiről az adószámos magánszemélynek is számlát kell adnia. Viszont az adószámos magánszemély nem kapja meg a megbízótól a számla teljes összegét, mert a kifizetőnek a számla végösszegéből le kell vonnia (és be kell fizetnie az államkasszába) az szja előleget (18 vagy 36 %) és a tb járulékokat (egészségbiztosítási járulék: 6 %, nyugdíjbiztosítási járulék: 9,5 %). Amennyiben azonban a megrendelő nem cég vagy vállalkozás, hanem egy másik magánszemély, akkor az adószámos magánszemélynek kell maga után az adóelőleget és a járulékokat (nem csak azokat, amelyeket levonna a megbízó, hanem azokat is, amelyeket a megbízónak kellene utánunk fizetnie, tehát a 26/29 % tb járulékot is!) befizetnie.
Tetszett? Oszd meg másokkal is! 
