Ott kezdődik a baj, hogy gyakorlatilag kell könyvelő, mert másképp könnyen megjárja az ember.
Azok járnak jól akiknek van ismerős (bár erre én pont ráfáztam), mert a könyvelési költség horribilis.
Nekem úgy adódott, hogy lesz egy stabil 200ezer évi bevételem. Ez kb havi 2 bejövő és 2 kimenő számlát jelent. Nem vagyok áfakörös, alkalmazottként mellék állásában megy szóval könyvelésileg a legegyszerűbb, éves szinten jó ha van 5-6 óra munka velem és sokat mondtam.
Keresek könyvelőt és pl az első évi 120ezret akart leakasztani, de jópofán hozzámondta, hogy számlát nem ad (főállásban pénzügyi ellenőr egy állami intézménynél). Nagy nehezen találtam olyat, aki “pofa húzva” évi 85ezerért vállalna.
Szóval 120 ezerből lesz 35ezrem!
Persze gondoltam én, hogy én könyvelek és habár vezérünk azt ígérte, hogy sörös alátét méretű adó bevallás lesz ez nem igaz a vállalkozóira. Nekem mint humán beállítottságú személynek értelmezhetetlen volt.

Több bevételnél meg jön az, hogy igen gyakorlatilag az anyag költség és az adó után ha verseny árban akarok maradni, akkor marad a nagy nulla.

Szóval ott vagyunk, ha valakinek van évi 100-200ezer bevétele és becsületes akar maradni akkor nem éri meg neki így a család elesik ettől a bevételtől (ha feketézik akkor nem) és az állam is elesik egy olyan bevételtől, amit megkaphatna ha erre a rétegre kitalálna egy normális élhető rendszert.

Ha több a bevétel és van konkurencia, akkor megint nem éri meg a becsületes út.
Rohadt egy helyzet. :(

Ha saját üzletet nyitok és ott értékesítem vagy ha kereskedőknek adom el mindkét esetben egyetlen járható út az egyéni vállalkozás? Tényleg jó lenne erre valami más megoldás… Válaszotokat előre is köszönöm.