Mondhatni más szakterületen, mint Ti, mégis alkotó tevékenységgel foglalkozom.
Olvastam a mákgubót, talán másképp, kicsit kívülről, de én is kaptam, erőt, lendületet. Azt hiszem, oka van annak, hogy itt vagyunk, és ezt ne felejtsük el! Ha úgy veszem, egy önkéntesen összeverődött szakmai csoport, aki jelen van. Alázat és tisztelet egymás, és egymás munkássága iránt, ezek híján nehéz az érdemi beszélgetés, még ha különböző vélemények ütköznek is.
Az alkotásról:
Ha szerencsések vagyunk, és ép minden érzékelésünk, befogadjuk azokkal a világot. Hat ránk, leképezzük. Ha még talentumot is kaptunk, egy különös, megfoghatatlan állapotban, kibuggyan valami új, mint egy forrás. Örömforrás. Az alkotónak, és a befogadónak!
Az értékszülő alkotás olyan, mint a szárnyalás, és a röpte bárhonnan nézve gyönyörködtet!

Irisz bejegyzésével értek egyet, a másolás egy pontosan meghatározható tevékenység.
Ami szándékoltan más, az még nem változtat a lényegen.

Zsuzsi!
Csak tedd a dolgod! Arra figyelj amit szeretnél!

Igen olvastam es abszolut igazad van!!!!!!
A helyedben en is igy reagaltam volna es nagyon nem ertek egyet azzal aki azt mondja a 100%-os masolas renben van dolog………
Az ilyenek tenyleg nem erdemelnek toled semmifele segitseget!
Sajnalom,hogy lehuzod a rolot de megertem:(
De azt is tudom,hogy te egy nagyon ugyes ambiciozus alkoto reven tovabbra is sikeres es viragzo uzletet vallakozast tudhatsz magadenak!!
Ne hagyd magad es legfokepp ne hagyd,hogy az ilyen morallal elo emberek lehuzzanak…..

Majd beszelunk es te csak csinald a szep ekszereidet meg valositsd meg az uj otleteidet!!
Csak sajnalni lehet azt aki eladja magat kreativ alkotonak egy lopott otlettel…….

Puszillak
Andi

Amúgy a többször is belinkelt indexes topikban érdemi párbeszéd (agyalás) kezdődött a témával kapcs.

Közben látom, hogy Irisz is hasonlót írt, mint én az alkotásról magáról.
“A gond az, hogy ezt a kérdést nem a jogaiban sértett alkotónak kellene feltennie egészséges esetben, hanem annak, aki bizonytalan abban, hogy amit ő más tervei, munkái alapján létrehoz – nem teljesen 100% -ig ugyanúgy, az sért-e határokat. ”
Hogy ez mennyire így van!

Egyáltalán nem akartam ideírni, mert úgy érzem, hogy a vita már régen szimpátia-unszimpátia mentén mozog és nem a másolás/inspiráció kérdések mentén. Az eredeti felvetés így sajnos elsikkadt a viharban.
Egyetértek azokkal, akik azt állítják, hogy először is tisztázni kellene, hogy mi a másolás (bár számomra ez nem kérdés). Nyilvánvalóan az tekinthető alkotóművésznek, aki nem másol szolgaian, hanem valami egyedit alkot. Ez azt jelenti, hogy ha inspirálódik is más munkája által, akkor sem másol le valamit egy az egyben, hanem hozzátesz magából, a saját világából, csavar rajta egyet stb.
Az is egyértelmű, hogy nincs új a nap alatt, egymástól függetlenül is létrehozhatnak alkotók hasonló dolgokat. Hasonlót, ugyanolyat már nem.
Örülök, hogy végre megjelent Réka is (Réka, nincs blogod vagy weboldalad, ahol megismerhetnénk közelebbről is?) és leírta, amit leírt. Miután ez a vita itt elharapódzott, ebben a kérdésben mi már nem fogunk tudni objektívan ítélni, csak személyes véleményünk lehet. Gondolom, mindenknek meg is van a személyes véleménye.
Azt viszont továbbra sem értem, hogy a mákgubós oldalt miért kellett elvinni egy ilyen sárdobálós szintre?

Még annyit: egy alkotónak a terméke kicsit olyan mintha a gyereke lenne… nem lehet érzelemmentesen viszonyulni ahhoz, ha megpróbálák “ellopni” az ötletet. Ha valaki másol és megcsinál valamit, onnantól ő is a magáénak érzi érzelmileg viszonyul hozzá.

Sajnálom, hogy eljutott idáig a helyzet itt.
Rendkívűl szomorúnak tartom, ami itthon megy a másolás, engedély nélküli felhasználás, és “erősen más által ihletve” alkotás kategóriáiban.
Úgy látom, rengeteg alkotó érzi ezt a bőrén nap mint nap, és nem tud vele mit kezdeni, mert szinte a befektetett energiát sem éri meg, csak vita, meg nem értettség és keserűség származik belőle.

Szívesen ajánlok egy kifejezetten alkotóművészek jogaival foglalkozó ügyvédet, aki nagyon pontosan meg tudja mondani a határait annak, hogy honnantól kezdve sérülnek valaki szerzői jogai.

A gond az, hogy ezt a kérdést nem a jogaiban sértett alkotónak kellene feltennie egészséges esetben, hanem annak, aki bizonytalan abban, hogy amit ő más tervei, munkái alapján létrehoz – nem teljesen 100% -ig ugyanúgy, az sért-e határokat.

Ahogy átnéztem a hozzászólásokat, a legtöbb vélemény saját elképzelések alapján alakul azzal kapcsolatban, hogy lehet-e másolni, vagy sem, és a legtöbb esetben hibás a vélekedés.
A rabszolgai módon való tökéletes másoláshoz képest még rengeteg lépés van távolodva az eredetitől, amíg még mindig szerzői jogokat sérthet. Itthon ezeket a dolgokat nagyon lazán veszi mindenki, ez a fajta lazaság, ami szánni való, sírni való. :(

Az egyetlen bíztatás, amit eddig mindenkinek megírtam, akivel ilyen helyzetbe kerülve kommunikáltunk, hogy akármilyen jól másol valaki, az utolsó részletig is, egy dolgot nem tud lemásolni, a szikrát, ami egy gondolatként született meg, és a lelke a létrehozott tárgynak. Van akinek van szeme rá, hogy meglássa a hiteles alkotásokat, van akinek nincs. Mindenkinek saját ügye eldönteni, hogy melyik csoportot tekinti célközönségének.