Hozzászólás: Mi van egy női vállalkozó pénztárcájában?

Szerző: Erdei-Gulyás Gabriella

Erdei-Gulyás Gabriella — Sat, 26 Jun 2010 21:55:14 +0000

Nem mellesleg, de nem az üzleti témához tartozott: én is gyesen vagyok, tartósan beteg gyerekem van, és egy teljesen átlagos család vagyunk, átlagos problémákkal.
A várandósságom alatt építettem fel az egyik pillért, a szülés után a másikat, majd odatette magát a párom is, és ma már saját cégünk van.
A gyes sok mindenre jó, pályamódosítási tanácsadóként napi szinten keresnek meg hasonló elképzelésekkel – de amíg nincs elköteleződése valakinek egy ügy, egy cél, a saját vállalkozása irányába, addig egyetlen dolgot tehet, ha képezi magát, és keres egy jó állást, addig is a főnök vállalja érte a felelősséget. De ha eljön az ideje és egyszerűen nem hagyja aludni sem már a késztetés, akkor, és csakis akkor kezdjen vállalkozni. :)

Szerző: Erdei-Gulyás Gabriella

Erdei-Gulyás Gabriella — Sat, 26 Jun 2010 21:50:22 +0000

@Krisztina: Én örömmel dolgozok napi 16 órát a saját cégünkben, mert tudom, hogy miért teszem, egy évre hétre pontosan be vannak tervezve a napjaim, kifüggesztve a céljaink, és napi szinten meg is beszéljük ezeket.
Teljesen más magadnak dolgozni, mint a legjobb főnöknek.
Állásban a főnököd céljaiért dolgozol, míg a saját vállalkozásodban önmagadért, a családodért, és sokkal több esélyed is van arra, hogy megvalósítsd – hiszen csakis rajtad múlik.
Életünk legjobb befektetése volt, hogy elindítottuk a Kft-énket.
Viszont ha nem lettek volna kristálytiszta terveink, leírt, kidolgozott üzleti tervünk, nem fogtunk volna bele.
Addig senkinek nem ajánlom. :)

Szerző: Tóthné B. Krisztina

Tóthné B. Krisztina — Tue, 15 Jun 2010 12:04:21 +0000

(Én most gyesen vagyok, tehát túl sok szabadidőm nincs. De időnként szokott lenni azért.)

Szerző: Tóthné B. Krisztina

Tóthné B. Krisztina — Tue, 15 Jun 2010 12:02:46 +0000

Én is emiatt szeretnék vállalkozni. Egy otthoni munka klassz lenne. De olyan vállalkozásba megyek csak bele, amiben nem kell több órát dolgozni, mintha állásba mennék. Sok olyan vállalkozót ismerek, aki napi 16 órákat is dolgozik, ennek nem látom értelmét.

Szerző: Márti

Márti — Sun, 13 Jun 2010 16:54:21 +0000

Kriszta!
Igazad van a családi harmóniával kapcsolatban, de én úgy érzem, hogy nekünk nőknek vállalkozóként van a legjobb esélyünk arra, hogy mi magunk alakítsuk-formáljuk-teremtsük ezt az egyensúlyt. Én ezért lettem vállalkozó!

Szerző: panyizsuzsi

panyizsuzsi — Sat, 12 Jun 2010 15:41:01 +0000

A családi egyensúlyban teljesen igazad van.
Azonban az, hogy nincs idő az alkotásra az szerintem szervezés kérdése. Itt nem a gyerek lepattintására gondolok, hanem a takarítás, postázás és egyéb kevésbé fontos dolgokra. Persze ezt nem a vállalkozás legelején kell megtenni, de már most érdemes gondolkozni rajta, mert az sem jó, ha túl sokáig csinálsz mindent magad!

Szerző: Tóthné B. Krisztina

Tóthné B. Krisztina — Sat, 12 Jun 2010 14:53:52 +0000

Zsuzsi, köszönöm, hogy így drukkolsz, ez inspirál!
Viszont még egy dolog eszembe jutott, hogy mért kisebbek a női cégek. Saját magamon érzem, hogy nőként, anyaként, a családi háttérként nem engedhetek meg magamnak túl sok időt alkotásra. Hiába nő a kisfiam, a férjem viszont egyre többet dolgozik, és ettől nem lett könnyebb a helyzet egyelőre. Na, majd még jönnek jobb szelek, remélem.
Szóval, nekünk nőknek nem elegendő csak a cégre figyelni, mi lesz akkor a családi harmóniával?

Szerző: panyizsuzsi

panyizsuzsi — Fri, 11 Jun 2010 15:16:49 +0000

Márti!
Én az gondolom, hogy mivel leírtad, azzal már sokat tettél. Természetesen hinned is kell a dologban. Azonban ha úgy érzed, hogy irraális a terved és ez csak stresszel, akkor egy kicsit egyszerűsíts rajta, mert ha túl nagy teher, akkor nem örömmel, hanem izomból fogod csinálni.
Kriszta!
Nem kell multinacionális nagyvállalatot építeni, de kell merni álmodni. Mindig azt éri el az ember, amire nagyon vágyik, ha ezek a vágyak, célok kicsik, akkor az eredmény is az lesz. Szerintem a néhány fő és az alvállalkozók elég nagy, de reális cél a Te cégednek, hogy kihívás legyen, de ugyanakkor elérhető. Hajrá! Én drukkolok Neked!

Szerző: Tóthné B. Krisztina

Tóthné B. Krisztina — Fri, 11 Jun 2010 11:49:29 +0000

Igazad lehet, van benne valami amit mondasz.
Másfelől nekem semmi kedvem nem lenne egy nagy vállalatot igazgatni. Inkább úgy szeretném szervezni a dolgot, hogy csak annyira fejlődjön fel a (leendő?) vállalkozásom, hogy max. néhány fővel tudjam igazgatni. Aztán felőlem egy egész varroda is varrhatja a termékeimet, de csak alvállalkozóként. Attól még a cég csak pár fős maradna.
Lehet hogy a többi női cég is csak emiatt kicsi?

Szerző: Márti

Márti — Fri, 11 Jun 2010 08:00:06 +0000

Zsuzsi, nekem ez tervezés szinten megy. Meglepődnél, ha megmutatnám a másfél éves tervemet. :)
De megvalósítás szinten úgy érzem nem fog menni.
Van ötleted ilyen ‘tudati dobbantásra’?