Vége!

Igen, határozatlan időre a mákgubó bezár.

Ez pedig itt a búcsúlevelem. Nem ez volt az eredeti terv. A mákgubóval a célom a minőségi, magyar kézműves és iparművész vállalkozások szemléletváltása és felemelése volt. Szerettem volna, sőt, akartam javítani, emelni a színvonalon. Az előző bejegyzésem után valaki azt írta, hogy méhkasba nyúltam. Tudtam ezt jól, már akkor is mikor megnyomtam a közzététel gombot. Azonban arra, egy pillanatig sem gondoltam, hogy nem az lesz a téma a hozzászólásokban, hogyan állítsuk meg a másolást, hogyan fogjunk össze, hogyan segítsük egymást. Ehelyett arról alakult ki egy beszélgetés, ami számomra nem is volt kérdés, azaz, mit nevezünk másolásnak és szabad-e másolni.

A konklúzió: nem is olyan gáz, ha valaki másol. Sem Tilda mintákat, sem engem, sem mást. Szomorú. Ez a valóság.

Írják és mondják ezt azok, akiknek többsége sem a nevét, sem az arcát nem vállalja fel és talán pontosan ezért választotta az internetet mint médiumot. Az igazán tehetségesek, akikben van fantázia, kreativitás és feltörekvőben vannak a magyar piacon ezek után már alig-alig szólaltak meg. Pont Ők, akiknek az egész szólt, akik védelmében az egészet írtam.

Mindeddig a mákgubót ingyen és bérmentve csináltam, azért, hogy Nektek is jó legyen, de rájöttem, nem egy nyelvet beszélünk. Nem azonos erkölcsi nívón vagyunk. Emiatt nincs több mondanivalóm. ABBAHAGYOM. Örülök, hogy eddig csináltam. Szép volt, jó volt, elég volt: most boldoguljatok nélkülem.

UI: Azoknak, akiknek tisztelem a munkáját, kreativitását, akikre felnézek, akik felvállalják a nevüket, üzenem, hívjatok, keressetek, segítek. Lesz még mákgubó, másképp, máshogy: őszintén, tisztán.

fordos_bence

Talán 2009-et írtunk mikor észrevettem egy Panyi Zsuzsi nevű lányt, akinek a dolgai a csapból is folytak :) , nem volt nap, hogy ne jött volna szembe valamilyen módon, s gondoltam tőle lehetne tanulni… Közben azért nekem addigra már lett egy jó weboldalam és elkezdtek jönni a munkák, de igazán akkor indult be a boltom, miután …Zsuzsival rendbe tettük a dolgokat. Ezek után olyannyira el voltam kényeztetve a megrendelőktől, hogy nem volt szükségem semmilyen menedzsmentre, vagy reklámra, egyszerűen jól mentek a dolgok.

Fördős Bencefordosbence

Comments

  1. levél megy.

  2. Nagyon sajnálom, hogy így döntöttél, de megértelek.
    Az eddigi munkádat nagyon köszönöm, sokat segítettél, és azért én várom a folytatást!
    Kriszti

  3. Sajnálom, h ez sült ki belőle…:((
    Én szívesen venném még a leveleid, tanácsaid! A címem tudod…
    Sok sikert és szebb napokat!
    Eri

  4. Halihó,

    Hát szomorúan olvastam a döntésedről.
    Kicsit azért reagálnék, noha nem voltam nagyon aktív hozzászóló, de azért minden posztot olvastam :-)

    A másolás van, volt, lesz – persze kérdés h milyen mértékben, és hogy mennyire elfogadott egy helyen. Egy poszttól nem változnak meg a dolgok, sok poszttól talán. Ha a „másolók” látják, hogy van következetesség, hogy van egy közeg, ami igenis kreatív, ha látják, hogy van nyilvánosság (kulcsfogalom szerintem), ahol dolgok megmérettetnek, akkor talán kisebb lesz az arány, illetve szofisztikáltabb lesz a másolás. Megszűnni nem fog és az általános hozzáállás sem változik egyik pillanatról a másikra.

    Számomra a nyilvánosság a kulcs dolog: nyilvános megbeszélése dolgoknak, amikor is egy idő alatt kikristályosodik, hogy ki milyen nézeteket képvisel, azaz ki kicsoda valójában. Ennek Magyarországon nem volt eddig kultúrája, most van kialakulóban.

    Szerintem a mákgubó erre (lett volna) példa: egy szakmai közösség nyilvánossága, ahol meg lehet beszélni dolgokat, még ha indulatokat is kavar. És persze, hogy kavar, hiszen előbb van a nézetek ütköztetése, mint a közmegegyezés kialakulása. Nem tudnak újfajta nézetek, attitűdök kikristályosodni addig, amíg nincs megbeszélve, kiboncolva.

    Nem mindig értettem veled egyet, de hát azért ez a legjobb helyen is megesik . Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy legyen egy fórum, ahol ha hevesen is, de meg lehet dolgokat beszélni, és ami nem dől össze az első összecsapásnál.

    Puszillak,
    Judit

    PS: egy kis magyarázat: civilben médiaszociológiával foglalkozom, innen a nyilvánosságba vetett hit. Más országokban szokott működni, miért ne működne nálunk is?!

  5. erre nem számítottam… azért remélem másik formájában tovább él majd a mákgubó!

  6. Szia!

    Bár én csak csendes olvasód voltam, más területen végeztem szemléletformálást (állatvédelem) elsősorban saját kollégáim körében igyekeztem változást elérni. Hasonló érzésekkel és eredményekkel zártam le ezt akkor. Sajnálom, hogy így alakult, nagyon tiszteltem a munkádat.

    Üdvözlettel,
    Mária

  7. Bevallom, én nem értem, és nem is tartom indokoltnak a Vége! feliratot.
    Volt egy poszt, amiben sokan másképp gondolják a teendőket (már maga a teendő szükségessége sem egyértelmű), de ezért kvázi megbüntetni az olvasókat… csalódtam, no.

  8. Zsuzska: Büntetésnek veszed azt, hogy tovább nem adok?

  9. levél ment:)

  10. Akár annak is vehetem, ha nem értem (illetve nem értek egyet), miért kell hirtelen véget vetni az egésznek.

  11. Zsuzska: Csak nemes célért vagyok hajlandó önzetlenül adni!

  12. Jó, nem vitatkozom, nem célom bekerülni sem a belső körbe, csak hadd csodálkozzam még egy kicsit… a minap küldtél levelet, hogy adjuk meg a személyes adatainkat, mert ez törvény, ha hírlevél-olvasó akarok maradni. Sehonnan máshonnan nem kaptam ilyen levelet, pedig jó pár oldalra fel vagyok iratkozva. (mondjuk nem is adtam meg)

    Akkor most meg ,,ki vagyunk innnen hajítva” -mit gondoljak hirtelen?

    Csak gondold végig józanul az olvasók fejével is. Becsapva érzem magam, mit ne mondjak: beetetve.

  13. Zsuzska a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendeli el az adatok ilyen jellegű kezelését. A cégek 90%-a nem tartja be én betartom. Olvasd el! Ebben benne van, hogy biztosítani kell a lehetőséget leiratkozáshoz. Akár most is le tudsz iratkozni!

  14. hmmm….én mint hobbivarró, hobbifűző, hobbistb, csak kapkodom a fejem…azt mindenképp sajnálom, hogy ha valakit olyan érzések és vélemények érnek el, minek hatására megszünteti azt, amit addig nagy kedvvel és hittel csinált, de a döntés az övé, magánügye, nyilván többször átgondolta, mielőtt így határozott…mert egyáltalán semmikor sem jó, ha az ember bosszankodik, szomorkodik…

  15. Nagyon sajnálom:((( Kevés időm jutott átböngészni a kincset érő információkat, remélem, valamilyen formában még sikerül.
    Nagyon köszönöm a sok biztatást – bár nem személyesen nekem szólt, erőt merítettem belőle.

  16. Én csak szomorú vagyok :( Mivel nemrég csöppentem bele ebbe a “világba”, igazából sok mindenre csak itt kaptam választ, vagy újabb kérdéseket, ami nagyon jó dolog volt. És szomorú vagyok miattad, mert azt érzem, annyira mélyen csalódtál, ami nehezen gyógyuló seb lesz. és ez nagyon kár :(

  17. Köszönöm az eddigi segítségedet! :)
    Megtalálsz a mailen, blogon… :)

  18. Nagyon szomorú lettem, mivel csak nemrég csöppentem ide ,és sokáig csak olvastam az oldalt,így nem nagyon ismertek … Én főleg népművészettel foglalkozom, szerelemből , mert a munka az gyakran más!!!
    kicsit nehezen találom meg a “hangomat” ebben a kreatív világban, sokat gondolkodom és agyalok hogy mit és hogyan kellene tenni, és amit megcsináltam azért nem adtam eddig el mert nem éreztem sajátomnak teljesen…vagy mivel jóindulatból megmutattam valakinek aki mire észbe kaptam lemásolta…
    Nincs új a nap alatt ..Írta itt valaki, de ha ez igaz is, és valóban nem lehet újat kitalálni, akkor is elveszi az ember kedvét a munkához való hozzáállását megtöri…..és a támadások a meg nem értés a lelket is megtöri…
    Ezért vagyok szomorú… főleg , mert van itt egy kreatív lelkes kis nő aki sokunknak segített, és becsapták…talán mi is becsaptuk, mert nem úgy reagáltunk erre a helyzetre ahogy ő várta…talán nem vettük elég komolyan, pedig ez velünk is előfordulhat, és ha nem hobbiként foglalkozunk azzal amivel…akkor a hírünk, a megélhetésünk, nagy szavak de a becsületünk is múlik az ilyen eseteken… Ha hobbiként tesszük akkor “csak ” bosszankodunk” egyet, de ilyenkor??????
    Nagyon sajnálom Zsuzsi, hogy azt mondtad Vége! azért mert azt látom ebből, hogy feladtad… Kérlek ne add fel!!!
    Nekem a nagyim azt szokta mondani, “csipkedd meg magad”…próbáld meg …Ha nem megy hidd el sokat segít egy üveg jó bor és egy igaz barát, és holnap talán a világ is más színekbe öltözik…vagyunk, vannak sokan akik támogatnak fel a fejjel, mert ha megadod magad, az a másik máris megnyerte a “háborút”
    Üdvözlettel:
    Imola

  19. Ez az első kommentem – és úgy tűnik, az utolsó is. Sajnálom Zsuzsi, hogy bezárod a blogot, mert hasznosnak tartottam, és érdekes volt olvasni a vitákat. Megértem, hogy nincs kedved több energiát áldozni erre, másrészt viszont azt gondolom, hogy a csalódásod oka részben az, hogy irreális, túl idealista elvárásokkal indulhattál neki.

    Irreális elvárás egy olyan, alakulóban lévő közegben, mint ez a nagyrészt hobbistákból álló kézműves-színtér, profizmust elvárni. És a kulcsszó a hobbi: úgy látom, hogy sokan nem mérik fel, mire képesek, és úgy kezdik el árulni a kézműves tárgyaikat, hogy épp csak elkezdtek foglalkozni az adott technikával, de nincs elég tehetségük és kreativitásuk ahhoz, hogy a másolásnál többre legyenek képesek, miközben az egyetemet végzett iparművészek egy része is unalmas, ötlettelen tárgyakat készít. Ez a jelenség nem specifikusan magyar (elég csak végignézni az etsyn), és ugyanúgy igaz sok más színtérre is – jártam én olyan hastánctanárhoz, aki 2 éve tanult, és az alaplépéseknél többet nem tudott átadni, mert egyszerűen nem volt meg hozzá a tudása. Ott is hagytam hamar.

    A Mákgubó pont arra lett volna jó, hogy önkritikára nevelje a hobbistákat, hogy fejlődésre késztesse őket, és igényt keltsen bennük a profizmusra, miközben a vállalkozáshoz adott tanácsok profi iparművészeknek is hasznosak voltak. Szerintem a csalódásod oka tehát részben az, hogy a Mákgubót más közönségnek szántad, mint ami végül rátalált, és ez nem feltétlenül a te hibád, bár érdemes lehet azon elgondolkozni, hogy miért történhetett így.

    Egyetértek Vadjutkával a nyilvánosság erejében, és szerintem az időre kell bízni, hogy letisztuljanak a dolgok, és több olyan kézműves legyen, akik valóban minőségi termékeket készítenek, illetve több olyan olvasód és kommentelőd legyen, aki osztja a te hozzáállásodat. (A blogolás veszélyes terep: nem csak olyanok olvasnak és reagálnak, akiket te szívesen fogadsz, ezt egyszerűen meg kell tanulni elfogadni és nem a szívedre venni, mert nem tudsz rajta változtatni.)

    A másolás/eredetiség témához még egy megjegyzés, mert nem bírom szó nélkül hagyni, és megpróbálok úgy fogalmazni, hogy ne bántsalak meg vele. Még régebben a blogodon olvastam egy bejegyzést (amit most már nem találtam meg), amiben szintén megvádoltál egy másik magyar üvegékszer-készítőt azzal, hogy téged másol. Ha jól emlékszem, ő akkor kommentben megírta, hogy régebben foglalkozik ezzel a technikával, mint te. Én mindkét esetben alaptalannak érzem a vádaidat, pl. az etsyn végigfutva tucatnyi, a tiédhez hasonló ékszert találni, és nyilvánvalóan nem mindenki utánad kezdte. Nekem úgy tűnik, hogy ez a technika viszonylag korlátozott lehetőségeket nyújt és nehéz rajtuk túllépni, ezt viszont nehezen fogadod el, amit persze megértek, mert mindenki szeretne újat és egyedit készíteni, de be kell látni, hogy ez nem mindig egyszerű. Az ékszereidet abszolút minőséginek találom, tetszik, hogy sokakéval szemben szépen és precízen vannak kivitelezve, és szerintem pont ezért feleslegesen bosszantod magad azzal, hogy a tieidnél rosszabb minőségű termékekkel hasonlítod össze. Mintha egy Michelin-csillagos szakács azon lenne kiborulva, hogy a sarki kifőzdében másolni próbálják az ételeit.

    Én egyéként olyan hobbista vagyok, aki azt gondolja, hogy rengeteget kell még tanulnia és fejlődnie ahhoz, hogy körülhatárolható egyéni jegyekkel rendelkező, minőségi módon kivitelezett ékszerei legyenek, amiket érdemes is áruba bocsátani, és a fejlődésben nagyon hasznosnak tartottam a Mákgubót. Nagyon remélem, hogy valamikor újrakezded majd, addig pedig felvértezed magad annyi erővel, ami szükséges egy ilyen nehéz vállaláshoz, mint a népek kupálgatása :).
    Üdv!

    Lumina/Sára

  20. Sziasztok,

    Nagy Csünnyel együtt sajnáljuk, hogy nem lesz többé mákgubó :( :( :(

    A legeslegjobban magát a “fórumot” szerettük meg, azaz azt a kis közösséget, ami itt Zsuzsi bejegyzéseihez hozzászólásként kialakult. A commentekben egy olyan hely alakult ki, ahol mindenki ért valamihez, mindenki valamiben különösen inspirált. Ugyanakkor mindenkinek más a háttere, máshonnan érkezett, és pont ezért tudtuk segíteni egymást. Nyilván mindenki más módon élte meg a mákgubót, más cikk és más emberi kapcsolat volt hasznos neki, de ez a színesség gondolom érték mindenkinek, hiszen ezért voltatok itt.

    Különösen az elmúlt bejegyzések során éreztük ezt a nagy pezsgést: A kezdeti, alapvető témák (paypal, stb.) után Zsuzsi elkezdett egyre több izgalmas témát felvetni. Gondolok itt az APEH-ra, a branding alapjaira és legutóbb a másolásra.

    Egy szó mint száz, ez egy jó közösség. És köszönjük Zsuzsinak, hogy teremtettél egy olyan felületet, ahol összetalálkozhattunk.

    Nagy Csünnyel azon gondolkozunk, hogy hogyan lehetne ezt a közösséget továbbvinni. Van is egy jó ötletünk – még kicsit csiszolunk rajta, és nemsokára feltesszük ide, ha Zsuzsinak nincsen ellenére.

  21. Imanart: Azt írod, hogy nem úgy reagáltatok, ahogy vártam. Nem is ez volt a cél. A lényeg az, hogy mindenki önmagát adja, a saját véleményét mondja.

  22. Sajnálom, hogy így alakult. Én most ezt eléggé magara vettem, hiszen pont én vetettem fel, hogy érdemes meghatározni, hogy mi a másolás, honnan másolás és meddig inspiráció. Hogy a szándékom nem a másolók “futtatása”, azt szerintem tudod. A mákgubót is sajnálom, meg az egészet, mert ez egy olyan közeget adott, ahol lehetett együtt gondolkodni. Egy korábbi bejegyzésnél vadjutka írta, hogy Mo-on még minden gyerekcipőben jár, és türelem, idő, hogy normális arculata legyen egy alkotónak. Itt is a türelem és az idő lenne a kulcs. Más kérdés, hogy ha elment a kedved, azt nem lehet ilyenekkel visszahozni, hogy majd jobb lesz x idő múlva. Ha megbántottalak volna, akkor kérlek, ne haragudj. Fogok írni is hamarosan, csak még összeszedem a gondolataim.

  23. Hat roppant mod sajnalom! Van nekem egy tesom, aki gyonyoruen kot, meseszep dolgokat. Mi most szeretnenk kezdeni az egeszet. Ma fotoztam le az elso adagjat, hogy aztan majd alaposan vegigolvassam a MAKGUBOT, meg a tobbi hasznos oldalt, kifundaljuk hogy minden mikent lehet legalis, megis kedvben, energiaban, jovedelmeben pozitiv a szamunkra. Kerdezni szerettem volna majd, sok-sok dolgot, remelem majd kereshetlek! Koszonom, elore is!

  24. Dőlnek a postafiókomba a levelek. Mindenkinek fogok válaszolni!

  25. Hát, Zsuzsi, én is nagyon sajnálom ezt a fórumot! Már írtam egy kommentben, hogy én nem vagyok iparművész, termékem sincs, de jó volt az a közösség, ami kialakult. Nem voltam tanúja a parázs vitáknak, mert nem volt időm mindent elolvasni, én tehát nem szakmai szemmel, sem nem avatott tagként, hanem inkább kicsit külsősként, és blogoló szemmel nézek a Mákgubó bezárására. És megértem, hogy csalódott vagy: akik emberek elé teszik a szívüket elolvasásra, azok valamikor biztosan szembesülnek azzal a problematikával, hogy nem mindenki képviseli ugyanazt az értékrendet, és ezért nem feltétlen építő megnyilatkozásokkal fogják növelni az oldaladon kommentelő közösség színvonalát. DE, és itt 3 dolog jutott az eszembe.

    1. Ha elvárásaid vannak az oldaladon összegyűlő közösséggel kapcsolatosan (KINEK NINCSENEK), akkor muszáj lett volna szűrőt alkalmaznod. Ez a szűrő lehetett volna a moderálás, vagyis az értékrendedet aláásó kommentek nem megjelentetése. Nem csak obszcén kifejezésektől hemzsegő kommeneteket lehet moderálni (ahogyan azt általában az emberkék gondolják), lehetnek erre saját szempontjaid is- a te oldalad, azt teszel rajta, amit csak szeretnél.

    2. Alapszabályzat híján mindenki a maga szintjén és stílusában kommentel, ez pedig elronthatja a hangulatot, dühöt és szétválasztást szülhet- jelen esetben benned… De ha mindenki tisztában lehetne azzal, hogy mi az, ami itt nálad még belefér, és mi az, ami nem, akkor mindenkinek könnyű dolga lenne alkalmazkodni. Szívesen alkalmazkodunk, hogyha tudjuk, hogy mihez kell. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy írd elő hogyan ugráljunk, hanem azt, hogy tedd elérhetővé a teáltalad elfogadható kereteket. Így csak a renegátkodókkal kell foglalkoznod (pl. kitiltással, kimoderálással), és nem megy el a kedved. Én egyébként nem tartom fair play-nek, hogy a többséget ‘bünteted’ a kisebbségért. Annak ellenére, hogy nem értek egyet az eljárással, elfogadom, és megértem a csalódottságodat, kiábrándultságodat.

    3. És nem az idealizmusoddal van gond, hanem azzal, hogy hagyod magadat kiebrudalni a saját oldaladról. Fogadd el, hogy minden ember a saját maga szintjén él, mint ember, és ez a szint nem mindig magas erkölcsi nívót tükröző. Ezt el kell fogadni, hogy vannak ilyenek. A kérdés csak az, hogy mit kezdesz az ilyen népségekkel. Bocsásd meg nekik, hogy gagyik, nem véletlenül vannak azon az a szinten, ahol vannak: bizonyára megvannak a maguk okai… De erre van nagyvonalú válasz is, és egy ilyen megnyilvánulás közelebb áll a te erkölcsi szintedhez (aszerint, amennyit eddig megismertem belőle).

    Szerintem ne add fel, ne menekülj el, hanem vedd fel a kesztyűt, amivel néhányan arcul csaptak! (vagy legalábbis így éreztél) Ahogy a Biblia írja: “Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt JÓVAL győzd meg.” A szeretet erősebb kell legyen, mint a gyűlölet. Mi szeretünk, ne engedd, hogy hiába legyen mindez… Fel a fejjel, nézz előre, és tudatosabban szabályozva, de MENJEN TOVÁBB A SZEKÉR… :)

  26. Ja, és az előbb elfelejtettem írni, de KELLEMES HÚSVÉTOT MINDENKINEK arra a néhány órára, ami még hátravan belőle. :)

  27. Eszti!
    1. Én nem moderáltam ki semmit (kivétel egy reklám jellegű bejegyzés volt). Szándékosan. NEm akartam azt belevinni, hogy ki szimpatikus, ki nem.
    2. Azt sem akartam, akarom megmondani, hogy ki mit engedhet meg magának. Az a legfontosabb, hogy mindenki önmaga legyen, ne kelljen itt alakoskodnia.
    3. Nem ebrudalt innen kis senki, nem érzem ezt. Enyém az oldal és bármikor újra kezdhetem, HA akarom! Nem haragszom senkire, semmiért.

    Azt viszont értsétek meg, hogy ha másolásból élő embereket segítek a boldoguláshoz, azzal nem a magyar minőségi kézműves és iparművész társadalmat emelem fel, hanem rakok még egy jó nagy akadályt eléjük. Nekem pedig a célom a minőségi kézművesség é iparművészet megerősítése és felemelése.

  28. nagyon sajnálom.nem is azt elsősorban, hogy megszűnik a mákgubó, hanem hogy ilyen szomorú vagy.nem ismerlek mégis magamra vettem, átérzem a fájdalmad.próbálj túljutni ezen.és ha valahol más formában megjelensz, engem értesíts.jobbuláást , korcsolán zsuzsi

  29. Hát nem tudom, Zsuzsi. Most útálatos leszek, szemét. Egy kicsit túl komolyan veszed magad, az van. Mi lenne, ha egyszerűen csak – nem is tudom – átadnád, amit át szeretnél, a keresztes hadjárat szervezése helyett? (Ez már akkoriban is parasztlázadásba torkollot, stb.) Szóval nem kell mindig mindenen felháborodni meg megsértődni. Ezeket a teátrális megnyilvánulásokat én kicsit nehezen viselem, jobb szertetem az iróniát meg a gúnyt, de te tudod.

    Persze ez tényleg a te oldalad, én is rengeteg érdekességet találtam itt, jó volt olvasgatni.

    Ja, és végülis számomra nem derült, ki hogy igazából mi volt a célod ezzel az oldallal? Segíteni kreatív embereknek hogy magukra találjanak? Vagy mi? Erre még kíváncsi lennék a vége felirat után is.

  30. sziasztok!

    végig olvastam… rengeteg elgondolkodtató, értékes gondolatot fogalmaztatok meg. én azt hiszem ebben van ennek az oldalnak a legnagyobb ereje, értéke… sőt, akár a visszatartó ereje az ilyen-olyan másolókkal szemben is, a NYILVÁNOSSÁG ugye, amiről korábban olvastam, szerintem első lépésnek nem is olyan rossz! lépésről-lépésre… ez az oldal remek fórummá kezdi kinőni magát és nem mellesleg nagy segítség is, aminek eredetileg szántad. kár lenne most feladnod, amikor éppen elindulna valamiféle együtt gondolkodás, hiszen ez lehetne a kezdet, akár “kleopátra-ügyben” is!

    (a meska, ahogy én látom (kívülállóként, vásárlóként) egy nagy katyvasz… szárnyait próbálgató érdekes és érdemes “művész palántákkal” és egyszerű “kreatív háziasszonyokkal” kissé furcsa egy platformon látni mindezt, de ez csak az én szubjektív véleményem.)

  31. Tegnap olvastam a döntésed Zsuzsi, de reagálni nem volt rá időm. Azóta sokat jár az agyam ezen…. Nem értem, miért adod fel. Éppen akkor, amikor már elindult valami. Persze, lehet blogolni a hasznos, de semmiféle érzelmet ki nem váltó témákról, nem kell felkavarni az állóvizet, de az nem is visz előre. Elkezdtünk vitatkozni (nagyon kulturáltan) valamiről, elkezdődött az együtt gondolkodás, elindítottál valamit, amiből kisülhetett volna valami jó.

    Felhoztál egy konkrét esetet, amire sokan reagáltak. ERRE a konkrét esetre. Te azt lötted vissza, hogy nem vagyunk egy erkölcsi szinten. Hááááát, Zsuzsi, ezek azért nagyon kemény szavak. Magamra vettem, bevallom. Arccal, névvel… Az, hogy mennyire vagyok kreatív és egyedi, nem tisztem eldönteni.

  32. Szia Zsuzsi!
    Fogalmazgattam a múltkori bejegyzésedre a kommentet,de csak nem küldtem el. Most meg mikor újra netközelben vagyok, már szinte tárgytalannak tûnik. Az egyediség kérdéskörében fogalmazgattam a gondolataimat.
    Mikor elkezdtem gyöngyözni, leültem a gyöngyökkel és elkezdtem játszani, aztán alakultak a mintáim. Utána meg idôrôl -idôre visszatekintettek rám a ötleteim. Egyrészt,mert olyan technikát választottam amit nagyon sokan szeretnek és a spanyolviaszt már más is feltalálta elôttem!! Bizony akik most kezdik,azok meg most fogják!!! Nem veszek elô sosem mintát! De attól nem feltétlen egyediek a dolgaim!
    Tudod a gyöngyösök világában épp azt szeretem,hogy nem irigyek!
    Nézd meg Arduinnát,Deevát,Andét ontják az új ötleteket és nem haragszanak meg, mert másolják ôket! Bár nem fûzöm az ô mintáikat sem, de itt is köszönöm,mert legtöbbet tôlük tanultam önzetlenségbôl!!!
    Nagyon sok látogatóm van, tudom,hogy szeretnek, szeretik a mintáimat is!
    Ezt csak köszönni tudom,mert ez meg engem visz elôre!
    Szóval ha engem másolnak,megtiszteltetésnek veszem!!!Vagyok annyira jó,hogy valaki lemásol!
    Nyilvánvaló minimum illik odaírni, hogy kinek a mintáját használják, vagy ki inspirálta az elkészült ékszert!!!

    Nagyon szeretem a mákgubót!! Köszönöm,amit eddig tanultam, nagyon szivesen olvasnám tovább. Megértem, hogy addig tudtad csinálni amíg örömöd volt benne. Ez a Te döntésed, de én sem érzem a kialakult vitát annyira bántónak, szerintem is kulturáltan folyt.

  33. Valószínűnek tartom, hogy a véleményem inkább megerősít majd az elhatározásodban, mintsem eltántorít tőle, és előre bocsátom, nem megbántani akarlak, így ne haragudj meg, ha valamit esetleg sértőnek érzel.

    Én azt gondolom, azzal a nagyvonalúsággal, ötletességgel és profizmussal, amellyel a Mákgubót elindítottad, nem nagyon hozható össze ez a mostani sértődött (számomra kissé kicsinyesnek tűnő) viselkedésed.

    Eleve nem értem, mi okozta számodra a rövidzárlatot: végigolvastam újra az összes hsz-t a másolós témában, sőt a postot magát is többször. A végén azt kéred, mindenki írja le a véleményét. Azt hiszem, ez történt. Sokan foglaltak állást – s lehet, valójában én olvasok felületesen- egyetlen olyat sem olvastam, ami a másolást nem tartaná elítélendőnek, vagy megengedné, jóllehet sok más fórumon is előkerült ez a téma, s ott pár művészt – és jóérzéssel megáldott kézművest is – felháborított, és szintén sértődött visszavonulásra késztetett néhány olyan megjegyzés, amely szerint tényleg nem gáz a másolás. ITT nem hangzott el ilyen.

    Arról sem volt szó, hogy “írok valamit, találjátok ki, mire gondolok” játékot játszunk. Ha egy érdekvédelmi szervezet létrehozása volt a célod, egyértelműen ezt kellett volna írnod, erre kellett volna kérdezned, de az olvasók nem biztos, hogy pozitívan reagálják le azt, ha kvázi kísérletezel rajtuk. Kérdezek egyet, aztán meglátjuk, ki válaszolja rá azt, amit én szeretnék, a többi meg jó hülye, és nem érdemlik meg, hogy hirdessék nekik az igét.

    Ha alakul egy ilyen szervezet, ott is az az első – ahogy Anyahajó is írta- hogy nagyon pontosan kell definiálni, mi is az, ami eredetinek számít. Megjegyzem, véleményem szerint pont ilyen szűrő szerepet tölt be pl. a WAMP vagy az iparművészeti zsűrizés:
    Ha valaki számára fontos, hogy kifejezze, az ő munkája egyedi, művészi és nem elégszik meg a vásárlói értékítéletében, valamilyen megmérettetésnek veti alá magát. Ha fennakad a rostán, az elgondolkoztató lehet számára, egyben védi a már körön belüli művészeket. Nem erről van szó?

    Az önszántadból- önzetlen “adásról” pedig még annyit: a kezdeményezés valóban remek volt, de minden kezdet nehéz. Bizonyára Neked nagyobb tapasztalatod van már abban, ha valami beindul, annak idő kell ahhoz, hogy kiforrjon, letisztuljon, elnyerje a végleges formáját. A Mákgubó még nagyon kezdeti, kiforratlan stádiumban leledzik(-ett), Te pedig – legnagyobb sajnálatomra- az első kis akadálynál fennakadtál. :(
    Pedig ha ilyen apróságon képes lettél volna felülemelkedni, és a saját sérelmedet – ezen a platformon – háttérbe helyezve valóban egy objektív koordinátor szerepét betölteni, az hosszú távon Számodra is igen megtérülő lett volna, hisz magad köré gyűjthettél volna egy olyan alkotó közösséget, melyben irány-, hang- és mérvadó lehettél volna, ez pedig nem kis fegyvertény.
    Így viszont csak az a benyomásom, nem is a blogos reakciókon akadtál ki, hanem – bár kifelé mást kommunikálsz- leragadtál a saját sérelmednél, s mivel ahhoz nem találtál kellő alátámasztást, hogy az igazadat bizonyítsd (netán az ügyvédnél sem? – a “voltam nála, de nemmondommeg, mit mondott” elég gyerekes megnyilvánulás, inkább nem is kellett volna megemlíteni), inkább visszavonulsz az elefántcsont toronyba (nem mellesleg – más kreablogok megnyilvánulásából ítélve- újabb, teljesen felesleges hisztériát elindítva).

    Azt hiszem, ebből túl elegánsan nem lehetne visszakozni, mégis egy kis vállrándítással, mély levegővétellel túltehetnéd magad rajta, mert mindenkinek (Neked is) megérné. Kár lenne érte, ha a Mákgubó fél év leforgása alatt a nyílt, dinamikus, kreatív vállalkozó- alkotó szinonimájából a begubózódásé válna..

    Mindenesetre bárhogy is döntesz, sok sikert hozzá, hogy túltedd magad a dolgokon.. :)

  34. Azt hiszem kezdem érteni a dolgot. Véleményem szerint nem a többséggel volt a gond, hanem azzal a néhány hozzászólóval, akik éppen azt kommentelték, hogy nem gáz másolni, sőt, úgyis lesz aki lemásolja azokat, akik tényleg kreatívak és jók. Tehát ez azt sugallja egy alkotónak, akkor mégis kinek fog segíteni ezek után a tudta nélkül?? Annak aki egyedit szeretne létrehozni és alkotni -ez volt az eredeti cél. Vagy annak, aki másnak az ötletéből akar névre és pénzre szert tenni, és még csak nem is szégyelli magát….?
    Mert nem hiszem, hogy többen magatokra vehetnétek ezt a “büntetést” -ahogy írjátok…bár szerintem elég érdekes ez a megfogalmazás.. :)
    Akinek pedig magára kéne vennie, az nem fogja, mert ő aztán olyan megrendíthetetlenül biztos a dolgában, abban, hogy ő bizony másolhat, meg más is, akár Zsuzsit másolhatja le úgy, hogy ráadásul még az ő üzleti tanácsait is követi!!

    Szóval innentől kezdve én nem csodálkozom a dolgon.
    Eddig is sokat tanultunk Zsuzsitól, ha még lesz rá alkalom, akkor örüljünk, ha nem lesz akkor annak örüljünk ami eddig volt.

  35. Szia Zsuzsi!!!

    szívesen írnék hosszú levelet de a 10 hónapos főnököm nem engedi…:))
    a lényeg:NE ADD FEL kislány !!!(én vagyok az idősebb ezért bátorkodom ezt írni) sőtttttt nem adhatod fel!!! …a mákgubó elszórta magvait …összerántottál egy jó kis csapatot aki számít rád…nem hagyhatsz ITT minket az oltár előtt-mint Gipsz Jakab a menyasszonyát-…
    nem mondom hogy:nyeld le a békát…azt mondom : csókold meg azt a békát!!!
    …és láss csodát :))

    ja és szerintem -bár nem vagyok iparművész-és sose éreztette velem senki ezen az oldalon hogy nem vagyok idevaló…ne szelektálj !!!
    ..a napokban mindenki magába nézett hogy életében másolt vagy sem…
    akinek nem tetszik hogy nem pártolod a másolókat az nem jön többet és kész…
    …te meg felejtsd el hogy “bezárod a boltot”
    irgum -burgum!!!!

  36. Arduinna:
    Nem az esetró kértem a véleményeket, hanem a másolásról, mint jelenségről.
    Vacsakmati:
    ügyvéd: folyamatban van egy dolog, ami nem lenne ésszerű, ha itt előre elmesélném, hogy mi fog történni.
    fennakadás: én nem akadtam fel semmin, nem haragszok senkire. Én nem akarok másolókat segíteni az üzleti előrejutásban. Nem rólam van szó, én csak egy “illusztráció” vagyok.

  37. Ügyvéd: ez így természetesen akceptálható, és tiszta, csak az eddigi infókat összerakva nem ez jött át..

    Zsuzsi, éppenséggel nem illusztráció kellene hogy legyél, hanem egy nagyon aktív, határozott és objektív irányító, különben szétfolyik minden kezdeményezés..
    Én már azt vártam, az előző post hozzászólásait mikor összegzed, egy újabb lendületet adva a vitának, egyben magasabb szintre is emelve azt. Nem hinném, hogy a másolókat segíted, én a hszokban inkább azt a törekvést véltem felfedezni, h. pontosítsák (-suk) a még tolerálható ötlet átvételt és a konkrét lopás közti különbséget. Ha már konszenzus született a definicióban, rá lehet térni arra, hogy lehet védekezni a kleptokreák ellen.
    Nehéz objektíven viszonyulni egy olyan témához, melyben az ember személyesen is érintett, mégis ez az út járható csak ebben az esetben, és az esetleg negatívnak tűnő hangokra is érdemes odafigyelni, hisz a “másik felet” megértve lehet leginkább védekezni egy ilyen jelenség ellen.

    És az sem igaz, hogy míg látszólag egy helyben toporgunk, nem történik változás. Egy olyan vita, ami ennyi embert megszólalásra késztet, akkor is véleményformáló hatású, ha látványos változások csak később következnek esetleg be. Egy másik (jellemzően inkább hobbista) fórumnak is tagja vagyok, ahol sokszor előkerült már a téma. Bár megegyezni még nem tudtunk (szerintem ez soha nem is fog bekövetkezni), mégis észlelhető egyfajta igényesség kialakulása szinte minden alkotóban a munkája minőségét, tálalását és egyediségét tekintve is..

    Szóval csak mindent bele.. egy mákszem olyan kicsi- aztán mekkora növény lesz belőle.. ;)

  38. Műbalhé, azt érzem. Kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle végül.

  39. Nahát!
    Zsuzsi, ez nem túl jó ám így!
    Én most leírnám, azt amit már próbáltam érzékeltetni az előző bejegyzésedhez írt kommentemben!

    Van itt egy nagy közösség! Egyáltalán nem lehet személyenként, meg egyenkénti problémákként kezelni az általad felhozott dolgot, mert TÖMEGESEN fordul elő!
    Ebben a közösségben mindenki más, és ugyanolyan. A vágy az alkotásra összeköt, de a piac széthúz minket! Dehiszen ez természetes is, vadkapitalizmusban élünk! Kell az összefogás! Kellene egy érdekképviselet is és kellene egy fórum is, ahol mindenki mondhatja a magáét!

    Nem szabad feladni, hiszen már elkezdted! Már sokan figyeltek! Itt inkább a többiek beleszólása hiányos!
    Talán jó lenne indítani egy fórumot, találkozókat csinálni, stb! Nekem ezért teszett a MODEST!

  40. Ha majd néhány nap/hét/hónap múlva újra elgondolkodsz a dolgokon, biztos másként fogod látni. én most csak azt érzem ebből az egészből, hogy nem mindenki téged igazol és nem mindenki olyan, mint te- ettől még anem kell megsértődni,kiborulni. a világ másokkal együtt gömbölyű. nem akarlak megbántani, de miért gondoltad, hogy ezt önzetlenül csinálod? ha úgy vesszük, létrehoztál egy élő adatbázist az olvasóidból, igaz? én sajnálom, hogy ez a vége nekem ez a csalódás.

  41. Nem vagyok se Meskas, se semmifele belso kor tagja, s megcsak Magyarorszagon sem elek, sot az egesz kezmuves dologgal csak most kezdek foglalkozni, ugyhogy akar mondhatod is Zsuzsi, ne vauzzak bele a temaba. Csak par sort megis:
    Mindenekelott megertelek,ertem, hogy egyikunk sem szereti latni az alkotasa masolatat. Bar irod nincs benned harag, nekem megis eleg indulatosnak tunt ez a VEGE, s mint kivulallo, ugy latom, mintha racsaptad volna az ajtot azokra, akik nem bantottak. Igen, a ket gyuru nagyon hasonlit. Igen, meg a fotozas is hasonlit. De ha most az ember nekiall a neten keresgelni, meg rengeteg hasonlot fog talalni! Szerzoi jogok? Azert ezek nem Monet kepek, ( s ha cinikus akarnek lenni, azt mondanam, hogy minden nagy muveszt hamisitanak, illetve a festok is ugy kezdik, hogy masoljak az elodoket,mig kialakul a stilusuk) Hamisitas az lenne,ha vki panyizsuzsi neven gyenge minoseggel arasztana el a piacot. Igy max koppintasrol lehet szo. Ne erts felre, en nem tamogatom , hogy egymast masolgassuk, de igenis akaratlanul is hatunk egymasra, s egyikunk sem akar ugy dolgozni, hogy jajjistenem, nehogy ezt mar valaki megcsinalta es akkor engem mindenfele lopkovitz-nak elmond. Nem egyszer volt, hogy amiket en itthon megcsinaltam, senkinek nem mutatva- egyszer csak meglattam a neten….Egymastol fuggetlenul szuletett a ket ikertestver. Amikor vmi felkerul a netre vagy kirakod a vasarba arulni, ott az eselye, hogy megprobaljak lemasolni. Egyszeruen ez benne a pakliban, keptelenseg kivedeni. Annyi, hogy tobbnyire a masolok gyengebb minosegben dolgoznak. Azt mondjak a hozzaertok, hogy mindig egy lepesssel a masolok elott kell lenni, mindig megujulni….ami megintcsak nehezen kovetheto, hiszen naponta nem lehet a spanyolviaszt feltalalni:( Es mindannyian voltunk kezdok. En e temaban nem voltam, hanem vagyok.
    Bocsanat, a par sorbol sok sor lett!
    Szerintem ami leginkabb pozitiv kijohet ebbol az, hogy beszelgetunk rola, indulatok nelkul. Akar a “masolo” lany bevonasaval….
    Tovabbi jo munkat, kreativ otleteket mindenkinek!
    Zsuzsi, Neked pedig koszonet jar az eddigi munkadert es remelem hamarosan ujra lesz Makgubo!
    udv,
    j.

Speak Your Mind

*